A kormánypártok új gyermekvédelmi törvényjavaslatait, és a miniszterelnök által a kegyelmi botrány kirobbanása után jelzett alkotmánymódosító javaslatát már elkezdte tárgyalni a parlament - de a nagy visszhangot a fideszes Dunai Mónika módosító-indítványa váltotta ki kedden.

Eszerint ugyanis, mint az indoklásából kitűnt, és ahogy a Fidesz-frakció és Selmeczi Gabriella is fogalmazott: “az egyházügyi törvény most jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól, ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén - a gyónási titkon kívül - megszűnnek”.

Ugyanakkor a parlament népjóléti bizottságának az ülésén éles vita bontakozott ki a Dunai-módosítójavaslat miatt, az ellenzéki képviselők, elsősorban a párbeszédes Szabó Tímea határozottan azt kérte, hogy vegyék ki a gyónási titokra vonatkozó módosítót, “ne falazzanak” a papoknak a “szörnyű” gyermekbántalmazásoknál, amikor az abúzust elszenvedők “a kínok kínját állják ki”.

Selmeczi Gabriella a vitában azt hangsúlyozta: ha egy pap oktat, tanít is - amikor közfeladatot lát el -, akkor ebben a minőségében már rá is vonatkozik a gyermekvédelmi rendszerben a jelzési kötelezettség a gyermekbántalmazási eseteknél.

Komáromi Zoltán (DK) azt a meglátást tette, hogy a papnak a gyónás szentségéből eredeztethető a titoktartás, nem a hivatásából, és utalt arra, hogy az elöljárójától kérhetne adott esetben felmentést. Erre reagált azzal Nacsa Lőrinc (KDNP): “A római pápa sem adhat felmentést egy papnak a gyónási titok alól”.

Kánonjog: a gyónási titok sérthetetlen

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Telex megkeresésére úgy foglalt állást: a gyónási titok védelme a katolikus vallás egyik legszigorúbb előírása, a titoktartási fegyelem a bűnbánat szentségét védi.

Az Index tavaly ősszel írt arról, hogy felül lehet-e írni feljelentési kötelezettséggel a gyónási titkot? “A katolikus egyházban a gyónás szentség, ezért a hatályos törvények is kimondják, hogy a gyóntató pap nyomozati ügyekben nem köteles terhelő tényeket bejelenteni, de a bíróság sem kötelezheti tanúvallomásra” - rögzíti a cikk.

A gyónási titok fogalma a világi jogban is ismert - írják. Már a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kimondta, hogy megtagadhatja a tanúvallomást „az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét sértené meg”.

A lelkészi titoktartást azonban csak a rendszerváltozás utáni 1998-as büntetőeljárási törvény nevesítette, amikor úgy rendelkezett, hogy „nem hallgatható ki tanúként a lelkész, illetőleg egyházi személy arról, amire hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény pedig már egyértelműen leszögezi: Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni.

Ferenc pápa ezt törölte el

Ferenc pápa 2019-ben eltörölte az úgynevezett pápai titkosítást, amely addig a kiskorúakkal szemben papok által elkövetett szexuális visszaélések, erőszak és pedofília vatikáni, valamint egyházmegyei jogi dokumentációjára vonatkozott. Az intézkedés, amely a polgári hatóságokkal való együttműködés elősegítését célozta, módosította a 2010-ben kiadott legsúlyosabb büntetendő cselekményekkel kapcsolatos jogszabályok (Normae de gravioribus delictis) két cikkelyét. Ez azt jelenti, hogy az egyház átadhatja a polgári hatóságoknak az ügyekre vonatkozó dokumentumokat, az áldozatok vagy mások esetleges bejelentéseit, tanúvallomásokat, valamint az egyházi peranyagot is.

A Vatikán azonban azt is hangsúlyozta, hogy a titkosítás alóli feloldás nem vonatkozik a gyónási titokra, és továbbra is biztosítandó az áldozatok és tanúk adatainak védelme - közölte a szóban forgó cikkben az Index.

Feljelentés közvádas bűncselekménynél - Mit mondanak a jogszabályok ?

A hatályos törvények szerint ”közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést”. “A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni”.

A feljelentésben meg kell jelölni a bizonyítási eszközöket, egyidejűleg gondoskodni kell a bűncselekmény nyomainak, a bizonyítási eszközök, valamint az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgok és vagyon megőrzéséről.

Feljelentést az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál lehet tenni. A feljelentést más hatóság és a bíróság is köteles fogadni, és azt a nyomozó hatóságnak - illetve a jogszabályban meghatározott esetben - az ügyészségnek megküldeni.

Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság nyomban nyilvántartásba veszi a feljelentést, akkor is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkezik.

Ha valaki személyesen tesz feljelentést, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság figyelmezteti a feljelentőt a hamis vád és a hatóság félrevezetésének következményeire.

A személyesen tett feljelentés során jelen lehet a feljelentő által megjelölt nagykorú személy, kivéve, ha ez az eljárás érdekeit sérti.

A feljelentés minden olyan - a hatóság tudomására hozott - formához nem kötött közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés gyanújára utaló tényállást, illetve adatot tartalmaz.

A feljelentés bárkit megillető jogosultság, amelyet megtehet jogi és természetes, ismert és "ismeretlen, névtelen" személy is.

A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztásával a Btk.-ban rögzített bűncselekmény valósul meg:

- Emberrablás feljelentésének elmulasztása

- Ha valaki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

- Állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása

- Ha valaki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

- Az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető - mondják ki a hatályos jogszabályok.

Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)

Itthon

A gyónási titok szentsége - Közvádas bűncselekményeknél ki tehet feljelentést?

kapcsolódó cikkeink