Nagyvilág

2019-02-12 06:42:00

Venezuelai válság: tízezrek éheznek, 750 ezer ember nyomorog az országban

Több tízezren éheznek Venezuelában, de nemcsak a lakosság, hanem a hadsereg is. Nicolas Maduro elnök úgy döntött, konténerekkel zárja le határokat. Az elnök így akarja megakadályozni, hogy az Egyesült Államokból érkező élelmiszer-, és segélyszállítmányok eljussanak az éhezőkhöz. Miközben a venezuelai ellenzék első embere hétfőn közölte, hogy csapatának sikerült bejuttatnia az országba az első segélyszállítmányt, amelyet már át is adtak orvosoknak.

Venezuelai válság: tízezrek éheznek, 750 ezer ember nyomorog az országban

Liszt, olaj, rizs, étrend kiegészítők és gyógyszerek – ezek érkeztek volna a kolumbiai Cucuta határvároson át, amely felkészült a venezuelaiaknak szánt 60 tonnányi élelmiszer és gyógyszer fogadására, valamint továbbítására. A segélyszállítmány 10 ezer embernek 90 napra biztosított volna túlélést. A szállítmány útját azonban lezárta a katonaság, tették mindezt Nicolas Maduro parancsára. A venezuelai elnök ismételten visszautasította a külföldi segélyeket, mondván, "Venezuela nem koldusok országa". Az államfő külföldi beavatkozásnak minősítette a segélyezést.

Caracas szegénynegyedének lakói azonban nem így gondolják. 750 ezer ember nyomorog borzasztó körülmények között, sokuknak csak egy tál rizs az egész napi ételadagja.

Az itt lakók korábban Madurot támogatták, ez akkor változott meg, amikor Juan Guaido ideiglenes elnöknek kiáltotta magát. A politikust eddig 47 ország ismerte el az ország vezetőjének. 

Már mintegy 40 ország jó része komoly segítséget ajánlott fel az élelmiszer- és gyógyszerhiánytól évek óta szenvedő venezuelaiaknak. Kanada 53 millió kanadai dollár értékű támogatást küld, az Egyesült Államok 20 millió dollárnyit ígért, az Európai Unió pedig további 5 millió euró értékűt.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű venezuelai parlament vezetője a Twitteren fotót tett közzé magáról, amin egy rakat vitaminos- és tápszeresdoboz előtt áll. Azt azonban nem árulta el, hogy honnan vagy kitől érkezett a szállítmány.

"Ma célba juttattuk az első adományt, vagy másképp az első segélyszállítmányt, még ha csak kis mennyiséget is, mert mint tudják, (a hatóságok) eltorlaszolták a határt"

 - jelentette ki az ellenzéki vezető hétfő este Caracasban, egy televíziós üzenetben.  

fotó: twitterFotó: Twitter

Dörömbölés és lövések

Nincsenek könnyű helyzetben a Venezuelában élők. Marvelys közvetlen közelről tudta meg, hogy mit jelent a hatalomnak ellent mondani. Unokatestvére egy ellenzéki tüntetésről tért haza, majd nem sokkal ezután fegyveresek dörömböltek az ajtaján.

„Felemelt kézzel jött ki, majd felvitték őt az emeletre. Először csak egy lövést adtak le, majd az unokatestvérem könyörögni kezdett, hogy hagyják életben. Ezután még egyszer lőttek. Az egyik szomszéd látta, hogy egy ruhadarabot tömtek a szájába és végül megfojtották”

 – mesélte Marvelys.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke egy héttel ezelőtt még azt mondta egy interjúban, hogy fennáll a lehetősége a katonai beavatkozásnak. Ennek némileg ellentmond, hogy John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó viszont a békés hatalomátadásról beszélt. Egyelőre úgy tűnik, marad a diplomáciai hadviselés és az újabb gazdasági szankciók, amelyek többek között az ország legfőbb bevételi forrását jelentő állami olajvállalatot érintik.

Trump átrajzolná Latin-Amerikát?

A The Wall Street Journal elemzése szerint Maduro elnök megbuktatása a Trump-kormányzat csupán első lépése Latin-Amerika átrajzolására. A lap szerint a Trump-adminisztráció hosszú távú célja, hogy nagyobb befolyásra tegyen szert Kubában, és megakadályozza Oroszország, Irán és Kína térnyerését a térségben.

"A cél az, hogy elvágják a Venezuelát Kubához kötő szálakat és mindkét országban megbuktassák a rezsimet" - fogalmaz a The Wall Street Journal. Ezt a megállapítását a lap abból szűrte le, hogy az amerikai kormány érzékelhetően vissza akarja fordítani az előző amerikai elnök, Barack Obama idején az amerikai-kubai viszonyban tapasztalt látványos javulást. Az Obama-kormányzat enyhített a Kuba-ellenes szankciókon és Kuba pedig lehetővé tette amerikai vállalatoknak a kubai beruházásokat.

Értéktelen lett a pénz

A hiperinfláció miatt korábban négyszeresére emelte a minimálbért Maduro, így a havi bér most 18 ezer bolivár a dél-amerikai országban, ami mintegy 6,5 dollárnak felel meg.

A venezuelai elnök az elmúlt két évben tucatszor emelte meg a minimálbért. Tavaly minden várakozást felülmúló, csaknem 1,7 millió százalék volt az infláció Venezuelában. Ezt az adatot Rafael Guzmán, az ellenzéki többségű venezuelai parlament pénzügyi bizottságának vezetője hozta nyilvánosságra, a kormány ugyanis évek óta nem közöl hivatalos inflációs adatot.

Venezuelát súlyos gazdasági, politikai és alkotmányos válság sújtja. Az ország gazdaságát az kényszerítette térdre, hogy szinte kizárólag olajat exportál, és a kőolaj ára az elmúlt években jelentősen csökkent. Az országban elszabadult az infláció, sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek.

A politikai és alkotmányos válság pedig abból fakad, hogy a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, de az elnök és a hozzá hű legfelsőbb bíróság a parlament jogköreit gyakorlatilag megszüntette, majd vitatott körülmények között vele párhuzamos alkotmányozó gyűlést hívott életre.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának november eleji közlése szerint már hárommillió venezuelai menekült el hazájából 2015 óta.

atv.hu