A hőmérséklet a múlt hónapban 48 Celsius-fok fölé emelkedett Maliban, és az egyik kórház több száz halálesetet hozott összefüggésbe a rendkívüli hőséggel.

A kutatók szerint az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a hőmérséklet akár 1,4 Celsius-fokkal is melegebb lehetett a normálisnál – közölte a BBC.

Egy külön tanulmány a dél-afrikai aszályról azt állítja, hogy az éghajlatváltozás helyett az El Niño volt a felelős ezért.

A Száhel-övezet és Nyugat-Afrika számos országát sújtotta a március végén kezdődő és április elejéig tartó erős hőhullám.

A hőség leginkább Mali és Burkina Faso déli régióiban volt érezhető.

Mali fővárosában, Bamakóban a Gabriel Toure kórház közölte, hogy április első napjaiban 102 halálesetet regisztráltak. Az elhunytak mintegy fele 60 év feletti volt, és a kórház szerint a hőség sok áldozat esetében szerepet játszott. A kutatók úgy vélik, hogy a globális éghajlatváltozásnak kulcsszerepe volt a halálozásokban az ötnapos hőhullámban.

A World Weather Attribution csoportban részt vevő tudósok új elemzése szerint a magas nappali és éjszakai hőmérséklet nem lett volna lehetséges a szén, az olaj és a gáz hosszú távú használata, valamint más tevékenységek, például az erdőirtás nélkül.

A tanulmány szerint az éghajlatváltozás miatt Maliban és Burkina Fasóban a hőmérséklet akár 1,5 Celsius-fokkal is melegebb volt a normálisnál, és az éjszakai hőmérséklet még melegebbé vált, 2 Celsius-fokkal meghaladta az átlagot. A régió egészét tekintve az ötnapos hőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal emelkedett.

„Egyesek számára az éghajlatváltozás miatt 1,4 vagy 1,5 Celsius-fokkal melegebb hőhullám talán nem hangzik nagy növekedésnek”

– fogalmazott Kiswendsida Guigma, a Vöröskereszt Vörös Félhold Klímaközpontjának klímakutatója Burkina Fasóban.

„De ez a plusz hő sok ember számára élet és halál közötti különbséget jelenthetett”.

Bár az intenzív hőhullámok még viszonylag ritkák ebben a régióban, a kutatók arra számítanak, hogy az éghajlat felmelegedésével egyre gyakoribbá válnak majd.

Mivel a globális átlaghőmérséklet jelenleg mintegy 1,2 Celsius-fokkal melegebb, mint az iparosodás előtt, a tudósok szerint a Maliban mostanihoz hasonló események 200 évente egyszer fordulhatnak elő. Ha azonban a globális hőmérséklet 2 Celsius-fokkal melegebb lesz, akkor 20 évente következnek be erős hőhullámok.

Bár az emberiség ujjlenyomata rajta van ezen az eseményen, ez nem ugyanaz a súlyos aszály esetében, amely az év elején Afrika déli részén sújtott le országokat.

Az alacsony csapadékmennyiség miatt több országban is kevesebb lesz a termés, ami miatt a becslések szerint 20 millió embernek kell éheznie. Zambiában és Zimbabwéban a vízhiány miatt kolerajárvány tört ki, és mindkét országban, valamint a szomszédos Malawiban katasztrófahelyzetet hirdettek.

A kutatók a hőmérséklet- és csapadékadatokat vizsgálták, hogy meghatározzák az aszály okait.

Megállapították, hogy az éghajlatváltozásnak nincs jelentős hatása a december-február közötti időszak alacsony csapadékmennyiségére a régióban.

Ehelyett úgy vélik, hogy az El Niño időjárási jelenség volt a felelős. Ez a Csendes-óceánban feláramló meleg víz sok helyen az időjárásra gyakorolt hatásokkal függ össze. A jelenlegi El Niño decemberben tetőzött, és a kutatók szerint szerint emiatt nagyon kevés csapadék esett Afrika déli részén.

Míg egy melegebb világban tízévente egyszer fordulna elő ilyen aszály, a tudósok úgy találták, hogy egy El Niño-évben kétszer nagyobb valószínűséggel fordul elő aszály.

„Az elmúlt év során az attribúciós tanulmányok kimutatták, hogy számos szélsőséges időjárási eseményt az éghajlatváltozás és az El Niño együttes hatása okozott” – jelentette ki mondta Joyce Kimutai, a londoni Imperial College kutatója.

„A dél-afrikai aszály ritkább példának tűnik az elsősorban az El Niño által táplált eseményre”.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Nagyvilág

Halálos hőhullám sújtott le Afrikára, a hőmérséklet meghaladta a 48 fokot is

kapcsolódó cikkeink